„CSALÁDI FONÓDÁS”
PETROVICS SÁNDOR, PETROVICSNÉ MOLNÁR ÉVA ÉS PETROVICS NIKOLETT alkotásaiból rendeztek kiállítást a Magyar Kultúra Napján Balmazújvároson a Semsey-kastélyban. A kiállítást január 22-én 17órakor nyitotta meg Dr. Tar Károlyné, a Kézműves Alapítvány alapító-kurátora. Közreműködött a Kadarcs Népzenei Együttes. Tar Károlyné megnyitó beszéde: Tisztelt Vendégek, Kedves Petrovics Család!Megtiszteltetés számomra, hogy ma én köszönthetem Önöket ezen a különleges alkalmon, a Magyar Kultúra Napján rendezett kiállításon. Öröm, hogy létrejött e csodás helyen, a Semsey-kastélyban a Petrovics család, vagyis Sándor, Éva és Niki közös kiállítása, mely a nagyon találó „Családi fonódás” címet viseli. Már maga a cím is elárulja, hogy itt nem csupán kézműves tárgyakat, a készítésükhöz felhasznált természetes anyagokat látunk – hanem egy család életének, összetartozásának, szeretetének és hagyományőrző hitének lenyomatait. A fonás, a szövés, évszázadok óta az emberek
egyik legősibb tevékenysége – és az itt, Balmazújvároson élő
Petrovics család keze nyomán újra és újra megszületik, megújul, élettel telik meg. Legutóbb decemberben láthattuk a család kiállítását Debrecenben, a Kézművesek Házában. Ez előtt mintegy 10 éve rendeztek kiállítást ugyancsak Debrecenben, amit akkor Kányási Holb Margit, a Balmazújvároshoz oly szorosan kötődő Ferenczy Noémi-díjas textilművész nyitott meg. Margitka már nem lehet itt velünk, de most is és mindig jószívvel és nagy szeretettel gondolunk rá.
Itt, Balmazújvároson úgy 10, illetve 7 éve láthatták kiállításon Petrovicsék alkotásait.
Kedves Közönség!
Az elmúlt években egyre többen és egyre több helyen megismerhették és megszerették a Petrovics család munkáit. Talán nem túlzás azt mondani, hogy az itt kiállító családtagok olyan alkotásokat hoztak, hoznak létre, amik a magyar kézműves kultúra kiemelkedő értékei, amire méltán büszke lehet ez a város. De híres a Petrovics család ezen a vidéken már több mint 30 éve. Akkor, a Hajdú-bihari Naplóban is olvashattunk róluk. Nagy szenzációnak számított a DOTE Szülészeti Klinikája történetében, hogy ugyanazon a napon, 1993. szeptember 28-án egymás után két esetben segítettek világra hármas ikreket. Az egyik az ő családjuk, az ő gyermekeik voltak.
A három gyönyörű gyermeket, akik beleszülettek a természetes életbe, a kézművességbe, szeretetteljes, alkotó
légkörben nevelték fel. Mostanra mindhárman családot alapítottak és már nekik is gyermekeik vannak. Viszik tovább más-más területen a családi örökséget, azt a szeretetet, tudást, ügyességet, amit ők kaptak a szüleiktől. Petrovics Sándor és Éva 4 unokának örülhet manapság. Különleges adománya a sorsnak, hogy mindannyian itt, Balmazújvároson élnek. E nagy család minden tagja a város, a vármegye megbecsült polgára.
Ezen a kiállításon a család 3 tagjának alkotásait láthatjuk:
Petrovics Sándor, a családfő, rendkívüli kreativitással megáldott ember. Kosárfonó, fonottbútor készítő, sásfonó, népijáték készítő és még sok mindent felsorolhatnánk, hiszen természetes anyagokból már megannyi tárgyat készített a két kezével. Legelőször a nádfeldolgozást, a nádszövet készítését tanulta meg a felesége szüleitől és utána következett a többi. Náddal fedett pavilonjait használják a karácsonyi vásárokon Budapesten is. A kosárfonást együtt tanulták a feleségével és szakképesítést is szereztek belőle. Vannak, akik őt sásfonóként, játékkészítőként ismerik, hiszen messze földön híresek a népi gyermekjátékai, amik kicsiknek és nagyoknak egyaránt sok örömet adnak. Játékai a természet anyagaiból, egyszerű formákból születnek, de mindegyikükben ott van az emberi kéz melege és az alkotómunka szeretete.
De Ő a balmazújvárosi dikókötő is, aki Erdélyben sajátította el eme ritka mesterséget.
Sásból – amivel manapság csak nagyon kevesen dolgoznak - fonja be a maga készítette dikókeretet. A korábbi időkben a lakás-belsőkben használták ezt a fekhelyet, majd később a tornácokon. Ma már alig találkozhatunk vele. De itt most láthatjuk. Sándor széket, lócát is fon sásból. Ezeket is megtekinthetik a kiállításon. Az alapanyagot is ő maga gyűjti be a Hortobágyi Nemzeti Park területéről külön engedéllyel és azt maga dolgozza fel.
Az alkotó munka mellett a helyi hagyományok megismertetésében, átörökítésében is nagy szerepe van Sándornak, illetve családjának. A Kadarcs Hagyományőrző Egyesület vezetője a létrehozása, 2008 óta. Ugyancsak alapítója a Kadarcs Népzenei együttesnek is. Széleskörű kapcsolatokat épített közvetlen és tágabb környezetében egyaránt. Legutóbb, november elején pl. Marosvásárhelyen, ill. Erdély más településein jártak az együttessel. 13 éve egyik fő szervezője a Népi Játékok és Népi Ételek Fesztiváljának, melyen tavaly már 47 csapat vett részt és az 1000főt is meghaladja e különleges rendezvény látogatóinak száma. De hozzá kötődik a Parasztolimpia megrendezése is. Az általuk szervezett nyári gyermektáborok is évek óta nagy népszerűségnek örvendenek. Számos kiállításon láthatták alkotásait az országban és határon túl is. Időszakosan vannak megrendeléseik külföldről is, alkalmanként óvodák, iskolák bútorokat, játékokat rendelnek tőle.
Petrovics Sándor több elismerésben, díjban is részesült. Így pl. megkapta a Hortobágyi Nemzeti Parki Termék díjat, a Balmazportéka díjat, az Aranyszalma Országos Pályázaton 1. díjat, és a miskolci Virágzó Népművészet kiállításon is díjazott volt – hogy csak néhányat említsünk. A feleségével, Évával
együtt 2014-ben megkapták a Balmazújváros kultúrájáért díjat. Büszkén említette nekem azt is, hogy 2025-ben az általa vezetett egyesület a Balmazújváros Városért díjban részesült.
Többször is kérdeztem már Sándortól, hogy hogyan van ennyi mindenre ereje, ideje? Mindannyiszor hangsúlyozta, hogy a feleségével és család többi tagjával jól „összedolgoznak”, sok mindent együtt csinálnak. Hát így! Óriási erő, érték rejlik ebben a nagycsaládban, ami a mai világban igazán példaértékű!
A másik kiállító alkotó Petrovicsné Molnár Éva kosárfonó, fonott bútor készítő – gyékény-csuhé és szalmafonó. Éva, aki a vesszőfonás mesterasszonya, munkáiban a női kéz finomsága és az anyag ereje találkozik. A vessző – akár a természetben, akár az ember kezében – hajlékony, de erős, engedékeny, mégis tartást ad. Éva bútorai, kosarai, fonott formái minderről mesélnek: harmóniáról és egyensúlyról, amely nemcsak a tárgyakban, hanem a családi életükben is jelen van. Itt a kiállításon míves munkáiban gyönyörködhetünk: láthatjuk az általa font fotelt, polcot, hintaszéket, kanapét, virágtartót, kosarakat. Éva nemcsak a szakmát, a mesterséget tanulta meg és műveli kiválóan, de népi játszóház vezetői képesítéssel is rendelkezik, ami azt jelenti, hogy a gyerekek-nek is átadja tudását, a különböző természetes anyagokkal való munkálkodás örömét. Ezen kívül - vagy inkább elsősorban - kiváló anya, nagymama és háziasszony, ami önmagában is elismerésre méltó teljesítmény. S mind ezek mellett, mind ezekkel együtt, egy ügyes kezű mester, ahogy az itt látható tárgyai is bizonyítják.
Lányuk, Petrovics Nikolett, a szövés világát választotta. A szálak, melyek az ő kezei között egymásba fonódnak, mintha a múlt és a jövő találkozását jelképeznék. Jó látni, hogy a hagyomány nem zárul le, hanem tovább él, új mintákkal, új színekkel, új látásmóddal gazdagodik. Niki munkái a fiatal nemzedék frissességét hozzák ebbe a fonott családi világba, hidat építenek a hagyomány és a modern érzékenység között.
A népi mesterségekkel foglalkozó szülei jóvoltából már kisgyermekkorában megismerkedett a kézművességgel. Nádudvaron, a Népi Kézműves Szakgimnáziumban tanulta a takácsmesterséget. Azután az Eszterházy Károly Egyetemen végzett környezettan szakon, majd Békéscsabán vizsgázott szövő szakoktatóként. Már a mesterség tanulása idején olyan munkákat készített, amik hamar felkeltették a szakemberek iránta való figyelmét. Több alkalommal is részt vett az Országos Ifjúsági Népi kézműves pályázaton, ahol mindannyiszor a legnagyobb elismerésben részesült.
Számos pályázaton és nívós kiállításokon láthatták remekműveit szerte az országban. Mára a szövés, a szőttes kultúrával való foglalkozás életformájává vált. Bátor kísérletező a színek, a minták világában. Az ezen a kiállításon bemutatott szőtt textilek, a hagyományból táplálkoznak, de egy sajátos, Petrovics Niki világot sugároznak a látogató számára. Nem túlzás azt mondani, hogy egyedi szín és mintavilágával a szövés művésze! Nézzék meg jól ezeket az alkotásokat! A népi minták ihlette lakástextiljeit, a ruháit, táskáit, kendőit! A legapróbb részletek is igényesen kidolgozottak és az összeillesztések is mesteriek.
Niki az elmúlt 8 évben 13 elismerésben részesült. Néhány ezek közül: Népművészet Ifjú Mestere, Népi Iparművész cím, Kézműves Remek Díj, Junior Prima Primissima Díj, Innovációs Díj, az Év Ifjú Mestere díj. De a legörömtelibb, ami vele történt a közelmúltban, az a gyermekük megszületése volt.
Amikor egy interjúban megkérdezték tőle, hogy van-e példaképe, Niki válasza egyértelmű volt: a szüleim példaképként állnak előttem. A szövés terén pedig Kányási Holb Margit textilművész.
Az út, amit eddig megtett felfelé ível. Munkáiban benne van a családi indíttatás, a megszerzett tudás, az ügyesség, az akarat, a művészi szintre fejlesztett krea-tivitás. További sikeres folytatást és töretlen alkotókedvet kívánok neked Niki!
Tisztelt Vendégek!
A „Családi fonódás” nem csupán egy kiállítás, hanem egy életforma bemutatása: a közös alkotás, a természetes anyagokkal, kézzel végzett munka, a természet közelségének szeretete. Mind hármójuk munkája azt üzeni: az érték nem a gyorsaságban vagy a látványban van, hanem a megőrzött tudásban, az odafigyelésben és a szeretettel végzett kézimunkában. Ezek az alkotások nem harsányak, nem hivalkodók, hanem bensőségesek, emberiek és igazak. A fonás itt nem csupán technika, hanem kapcsolat: ember és anyag között, szülő- gyermek és szülőföld között, múlt és jövő között.
Köszönjük a Petrovics családnak, Sándornak, Évának és Nikinek, hogy megmutatták nekünk ezt a fonódást. Kívánom, hogy ez a kiállítás minden látogatónak adjon örömteli élményeket!
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.
Dr. Tar Károlyné
a Kézműves Alapítvány
alapító-kurátora
⇦ VISSZA