Búcsúzunk Hunyadi Sándortól, a Kézműves Alapítvány elnökétől
El sem tudtuk képzelni, hogy nem bírja a harcot. Ő, az örök optimista, a kedélyes és minden körülmények között erős, a mindenre nyitott, sokat tapasztalt, rengeteg ismerettel rendelkező, a mindig tájékozott a világ dolgaiban, az értékeket védelmező.Nagyon hiányozni fog! Közel 30 éve az alapítványunk kurátora, elnöke, aki igazán komolyan vette önkéntes munkáját, civil szervezünk folyamatos fejlesztését. Fiatalokat meghazudtolóan tettre kész volt, intézte, amit kellett. Ha felvetődött egy probléma, az első reakciója mindig az volt, hogy „akkor csináljuk, ne várakozzunk!”
Ha úgy érezte, nagyon fontos az esemény, amin részt akar venni a kuratórium, ködben, esőben, hóban vitt az autójával bennünket Nádudvarra Fazekas Lajos, a Népművészet Mestere ünnepi kiállítására, ahol köszöntöttük az ünnepeltet, vagy Berettyóújfaluba, a „Kitesszük a szűrét” országos pályázat díjkiosztójára, ahol díjakat adtunk át az arra érdemeseknek és sorolhatnánk tovább ezeket az alkalmakat. Számos eseményen képviselte az alapítványt és mindannyiszor jószívvel köszöntötte a jelenlévőket, megköszönte azt a munkát, amit a kézművesek végeznek tárgyi kultúránk átörökítése érdekében.
Évekig dolgozott az Ipartestületben vezető tisztségviselőként, majd a Kézműves Kamara elnökének választották meg. Ebben a feladatkörében is sokat tett a kézművesekért. Jelentős feladatot vállalt a Tímárház-Kézművesek Háza létrehozásában, kialakításában.
A nagy átszervezések során megszüntetett Kézműves Kamara értékeinek megsemmisítése örök fájdalma volt.
Mennyi érdekes történetet, megélt élményt osztott meg velünk és azokból mennyi új ismerettel gazdagodtunk! Szülőhelye, Kaba és gyerekkora, családja életéből hozott emlékei egy valóban természetes világot idéztek meg.
De a valóságban is megismerkedhettünk azzal, hogyan élt és mennyit dolgozott még az elmúlt években is testvére, Lujza néni a családi házban, hiszen hozzá is elvitt bennünket látogatóba, amikor Kabára, a hímzőkör kiállítására mentünk.
Mintegy két évig harcolt az alattomos kórral és türelemmel, hihetetlen erővel és önuralommal utolsó percéig gyógyulni vágyott. Tartalmas, tevékeny életének azonban a gyilkos betegség véget vetett.
Hatalmas űrt hagyott maga után.
⇦ VISSZA